Pleterjei Szabadtéri Múzeum

Pleterjei Szabadtéri MúzeumPleterje elsősorban karthauzi kolostoráról ismert a turisták körében, de másik látnivalója a skanzen, melyet sokan azért választanak, mert sokkal érdekesebb módon mutatja be a vidék kultúráját, mint a gyakran száraz kiállításokkal teletömött múzeumok. Az ötlet, hogy az építészeti örökséget bemutassák a turistáknak, 1984-ben született.

Az első épületet, a Kegljevich-házat 1991-ben állították ide, autentikus belső berendezésével együtt, melyet máshonnan származó darabokkal egészítettek ki. Másodikként a Banich-házat, harmadikként pedig 1996-ban egy kétablakos istállót húztak fel, mely korábban Novo mestoban, a Krka gyár előtt állt. A Simoscev svinjak, a fából készült disznóól Javorovica faluból származik, míg a Dobrovoljcev podot, a cséplésre és a széna tárolására használt melléképületet, Mihovoból hozták át 1999-ben. A cél nem csupán az volt, hogy átköltöztessék az épületeket, hanem hogy közvetett és közvetlen módon is bemutassák, miként zajlottak a mindennapok a gazdaságokban, a tanyákon, a falvakban.
Minden esetben megtartották az eredeti anyagokat, amikor az épületek költöztetésénél szükség volt részeikre bontani őket, hogy összeállításuk után a lehető legnagyobb mértékben megőrizzék eredeti arculatukat, egészen a legapróbb részletekig. Ha szükséges volt felújítást végezni, azt kizárólag a meglévő dokumentumok alapján kivitelezték.

A Pleterjei Szabadtéri Múzeum a családok számára is kitűnő program akár egész napra is. A nádtetős házak mellett itt háziállatokat is láthatunk, mint egy igazi kis szlovén faluban.
A múzeumban elsősorban a 19. századi viszonyokat ismerhetjük meg. Legérdekesebb háza a Kegljevich-ház, melyet 1833-ban építettek. Látható benne a hagyományos füstös konyha, udvarán áll a toplar, vagyis a dupla szénaszárító állvány, hozzá egy melléképület is tartozik.

A skanzen valamennyi épülete a nemzeti építészeti sajátosságokat tükrözi, egyúttal tanúskodik a helyi mesterek tudásáról és az adott korszak építési anyagairól és technológiáiról. A fazekasság ezen a vidéken az egyik legjellemzőbb foglalkozás volt, a helybeliek leginkább ezekkel a termékekkel kereskedtek. Egy hagyományos műhelyt a múzeumban is berendeztek, a Bihovoból származó Banich-házban, ahol egyúttal vásárolni is lehet a gyönyörű, kézzel készített kerámiákból.

Az épületeket ma is használják, az egész skanzen olyan, mint egy kísérleti múzeum, ahol kézműveskedni lehet, megismerni a hagyományos foglalkozásokat és nem utolsósorban a vidékre jellemző ízeket. A skanzenben gyakran tartanak programokat, népdal és néptánc előadásokat.

Mi a véleményed? Szólj hozzá Te is!

Loading Facebook Comments ...

Még nincsenek hozzászólások. Légy az első.

Vélemény, hozzászólás?

Nézd meg ezeket is:
Rogateci Szabadtéri Múzeum

Középkori város a szlovén Alpokban: Skofja Loka

Close